12. fejezet

Blue szemszöge

A várószobában ültünk, mocskos pillantásokat kaptam idegen emberektől, lehajtottam a fejemet.

A picsába, nem kell ennyire utálatosan viselkedniük..

„Csak hagyd őket figyelmen kívül.” suttogta Harry a fülembe, bólintottam.

„One Direction? Az „A” tárgyaló szabad.”

Az összes fiú felállt, egyedül követtem őket, fogalmam sem volt hogyan működik ez a hírességeknél.

„Ez a ’One Direction Érted’ nap az életedben.” Harry rátette egyik kezét a hátamra, ahogy megtettük utunkat a szobáig.

Egyszer csak az ajtó kivágódott, egy csoport ember bámult minket, a szemeim kitágultak.

Nyeltem, levettem Harry kezét a hátamról, mindannyian ott álltunk a bőr kanapé előtt.

„Tudod hogy mégis mennyi hibát követsz el Harry?!” kiáltotta valaki.

Összerándultam a hangra, Niall megnyugtatóan bólintotta felém én pedig beharaptam az ajkamat.

„És ez a lány. Ki a fene ő? Már csak idő kérdése hogy a sajtó érdeklődni kezdjen felőle.”

„Ő egy barátom, Dave.”

A pillantását rám szegezte, míg a mellette ülő emberek írni kezdtek.

„És te?” a hangja felháborodott volt.

Jézus, bárcsak elfuthatnék innen.. A faszom. Minden bátorságomat összeszedtem, gyerünk Blue. Meg tudod csinálni!.. Mégsem.

„Blue Anderson vagyok. Öööö, én és Harry a középiskolából ismerjük egymást.”

„Randizol vele vagy—„

Nem, nem. Mi öhm.. Mi,” Harry intett, elgondolkozott.

Sóhajtottam. „Mi egyfajta, barátok vagyunk „extrákkal”. De ő nem a barátom szóval.. Nem tudjuk, hogy hogyan is nevezzük ezt.” magyaráztam, a kezem elkezdett izzadni.

A többi fiú lesokkolva bámult, de inkább Harryre néztek.

Aha, teljesen biztos vagyok benne, hogy ezt több lánnyal is csinálja..

És én csak egy vagyok a sok közül.. Eh, de ez kit érdekel.

„Harry, hányszor mondtam már hogy az ilyen szituációkkal légy óvatos? És ez nektek is szól fiúk. Akármilyen kapcsolatotok is van vagy volt azt a sajtó kideríti. És ezekből alakulnak a pletykák. És nyilvánvalóan az összetört szívek. Zayn, te kivétel vagy mert te biztos tudod hogyan kell „átlag alatti profilt” csinálni.” emelte ki az utolsó pár szót.

„Van rá lehetőség, hogy ezt a hibát kijavítsuk?” motyogta Niall, közben kezével beletúrt a hajába.

„Az összes bulvárlapba meztelen képek vannak,” mondta egy srác Dave mellett halkan.

„Nincs lehetőség arra, hogy ezt eltűntessük.” sóhajtott Dave, majd csalódottan temette arcát a tenyerébe.

Feszült csend töltötte be a teret, amíg kínosan ültünk a teremben.

Idegesen mozgattam a lábamat a szandálomban, lebiggyesztettem az ajkaimat.

Mi legyen most? Áhh.. Tudnunk kellett volna. Ez már nem egy középiskolai botrány, jó nagy szarban vagyunk.

Ez már sokkal bonyolultabb hiszen Harry.. Az ismert Harry Styles.

Egy nő súgott valamint az egyik férfi fülébe, Dave felemelte a fejét a tenyeréből.

„Aha.. Mhm, igen. Látom.” bólintott a nő pedig folytatta a sugdosást. Összenéztünk a fiúkkal.

Harry vállat vont, mintha csak azt mondaná, „Ne nézz rám.”

Egyszer csak abbahagyták és mindenki rám és Harryre nézett.

„Öm.” már éppen mondani akartam valamit amikor intett a kezével, hogy ne tegyem.

„Tudnánk beszélni csak Harryvel és Blueval?”

A fiúk bólintottak, Harry felhúzta az egyik szemöldökét. Feszültség volt a teremben, valahogy ledermedtem.

A fejemben horrorisztikus képek villantak fel.. Nagyon reménykedtem, hogy egyik sem fog valóra válni.

A fiúk feltápászkodtak a kanapéról, Liam volt az utolsó, becsukta az ajtót maga mögött.

Még több feszültség költözött a szobába..

Oh Istenem.

.

„Figyelj, sajnálom.. Tudom hogy mérges vagy, megígérem hogy megváltozom.” zsörtölődött Harry, megtörve a csendet.

Persze, hogy ez volt az első, olyan őszintének hangzott.

„Ok Harry. Persze, hogy helyre tudod hozni a dolgokat. A te hibád, a te felelősséged. A tiéd is Blue.” A nő intett, a kezét tördelte.

Sóhajtottam, bólintottam. „Igen én izé, tudom.”

„Tudod, hogy a paparazzik mit akarnak kihozni Harryből, Blue?” Dave úgy viselkedett mintha kikérdezésen lennénk.

Vállat vontam, vártam hogy folytassa.

„Ők csak a csajozós oldalát akarják megmutatni. Semmi nem hárítja el őket, ha Harryt lefényképezhetik amint egy lánnyal kavar. Néha, amikor már nagyon kétségbeesettek, próbálnak összehozni egy képet vele és egy idegen lánnyal.”

„Ez kibaszottul megőrjít,” csatlakozott Harry a beszélgetésbe, előregörnyedt a széken.

„És tudod mi állítja meg a paparazzokat attól hogy tönkretegyék az imidzsét?”

„Öhm, mi?” kérdeztem, Harry szeme az előttünk ülő emberekre szegeződött.

„Egy igazi és nyálas kapcsolat. Valaki aki sokáig az oldalán lesz. Ha a paparazzik látják őt hosszabb ideig egy lánnyal, akkor előbb-utóbb meglátják az igazi arcát és az.. Az hogy Harry egy tini fiú aki szerelmes.”

Felnevettem, Harry rám bámult.

„Mégis mi a faszt nevetsz?” lefagyott.

„Bocsi, csak.. Ő nem tud szerelmes lenni. Az nem ő.” mosolyogtam, majd láttam hogy komolyabbnak kell lennem.

„Így van, de megtudja játszani, vagy nem?” Dave felhúzta az egyik szemöldökét, a mosolyom kezdett elhalványulni.

„Eljátszani? Ő énekes és nem színész.” érveltem, a hangom megemelkedett.

Mindenki engem bámult. „Bocsi.” fújtam ki a levegőt, miközben rájuk néztem.

„Mindnyájan tudjuk, hogy lehetetlen hogy eljátssza ezt.. De abban biztosak vagyunk, hogy csak könnyíti a dolgokat az hogyha olyan valakivel játssza el akit ismer.”

„És ebből mi következik ki?” kérdezte Harry türelmetlenül.

„Harry ez volt a lényeg,” mondta egy másik nő vékony hangon.

„Azt akarjuk, hogy együtt járj Blueval. Legalább három hónapig amíg a paparazzok megunják a dolgot és elhiszik, hogy tényleg kapcsolatban vagy. Ez mind hazugság lesz, de megéri.”

A szívem összetört, az ajkaim szétnyíltak.

„Mi?!” visítottam, Harry szemei kitágultak.

„Blue.” Harry figyelmeztetett. „Ne kiabálj rájuk.” figyelmeztetett, tudta hogy mit fogok csinálni.

Oké.. Akkor csináljuk másként.

„Sajnálom, de Harry és én.. Mi egyáltalán nem jövünk ki jól egymással. Nem gondoljátok, hogy.. Valaki mást kéne erre megkérni?”

„Blue minket ez nem érdekel, édesem.”

Levegő után kapkodtam, teljesen lefagytam.

„Harrynek szerződése van velünk, és ő ezt nem szegheti meg vagy fizetnie kell a következményekért. Blue, ha megtagadod a kérésünket, az azt jelenti hogy felbontjuk Harry szerződését.”

„Kérlek, csak ne vele. Bárkit csak őt ne.” Harry könyörgött, mindketten térdre ereszkedtünk és az eddig megszokott életünkért könyörögtünk.

„Mind a ketten hibások vagytok.. Most mindkettőtöknek felelni kell ezért. Szóval ne könyörögjetek. Blue írj alá egy szerződést két hónapra.”

„Mi-mi.. Nem erőltetheted rám, hogy járjak vele!”

„Ez nem igazi kapcsolat. Ettől még tudsz élni, édes.”

„Ne édesez engem, én.. én befoglak perelni, nem fogom tűrni—„

„Köszönöm. Majd hívlak a további részletek miatt.” mosolygott Dave, tekintete hullámzott kettőnk között, Harry meglepett volt.

Mi.A.Fasz.

Amint kiléptünk az ajtón, a fiúkkal találtuk magunkat szembe, felénk futottak.

Bazdmeg.. Megakartam ütni valamit, nagyon dühös voltam.

Aztán a térdemmel a mellettem álló nemi szervébe ütöttem, nagyon keményen.

„BAZDMEG!” nyüszített fel Harry, a térdeire esett majd elterült a földön.

„Tudod mit, utállak. Nagyon kibasztál velem ezzel a hatalmas problémával!”

„Most már az én hibám? Te másztál vissza hozzám azon az éjszakán, mert egy érzelmi roncs voltál, mint mindig.” összeszorított fogakkal beszélt, közben pedig összeszűkítette a szemeit.

Csendben maradtam. „Oh szóval egy ribanc vagyok a számodra? Ne játszd meg, hogy az én hibám, mert te is ugyanúgy akartad mint én!” kiabáltam, küldtem felé egy szúrós pillantást mielőtt megfordultam és kiviharoztam az épületből.

Gyors lépteket hallottam magam mögött, majd megpróbáltam elszaladni.

De ez nem segített, mert elkapta az alsó karomat és maga felé fordított.

Ziháltam, lefagytam.

„Nem akartam ezt mondani, sajnálom.” mondta Harry őszintén. Grimaszoltam majd kirántottam a karomat a szorításából.

„Te vagy a legundorítóbb és legnagyobb pöcs ezen a világon.” csak úgy köptem a szavakat a szemébe nézve.

„Hívj fel!” hallottam a kiáltását, mérgelődtem magamban, a mellkasom előtt kereszteztem a kezeimet majd ismét dramatikusan elrohantam tőle.

Harry annyira.. megjátssza magát, mintha semmi sem történt volna.

Hát igen, semmi sem változott vele kapcsolatban.

Harry szemszöge

Úgy csináltam, mintha nem érdekelne, mert azt akartam mutatni, hogy minden helyzetben megmarad a lazaságom, oké…

De amint Blue idegesen elment, hangosan felsóhajtottam.

„A picsába.” suttogtam, lehunytam a szememet.

Miért okoz mindig problémát?

Ő volt a szex partnerem, de most megint, a valóságban…

Blue csak púp volt a hátam közepén.

Soha nem becsültem meg őt. Ő mindig olyan feszült volt és annyira makacs..

Mégis vonzónak találtam. Ez felizgatott engem.

Ezt figyelmen kívül hagyva, mindenhogyan utáltam őt.

Teljesen kizárt, hogy kibírjam ezt a kamu járás dolgot vele.

Ahogyan ő mondta, nem színész vagyok, hanem énekes.

Ez annyira rossz nekem, és nem tudok belőle kiutat találni.

Egy egyesség két hónapra, nincs vita.

Talán tönkre menne a karrierem, ha nem hallgatok a menedzsmentre.

És nem azért dolgoztam olyan keményen, érted?

Mindent megteszek, hogy a One Direction fent maradjon olyan sokáig amennyi ideig csak lehet.

De.. Blueval „járni”?

Ez egy komoly kihívás számomra.

Ő egy kihívás.

Blue szemszöge

„Bazdmeg bazdmeg bazdmeg bazdmeg.” pánikoltam miközben igyekeztem minél gyorsabban sétálni a kollégiumi szobák előtt.

Úgy tűnik minden tönkre ment egy fél óra alatt.. És most egyszerűen csak félek.

Hogy fogom én ezt kibírni?

És ez a seggfej megint csak fájdalmat okozott ő egy.. Csak még jobban bonyolultabbá teszi a dolgokat.

Soha nem voltam jó, ha színészkednem kellett.. Csak 4-es voltam a középiskolában dráma órán, szerencsére attól még a jegyeim kifogástalanok voltak.

Az egyetlen kérdés, hogyan fogok kibújni ez alól?

Ha csak nem arról van szó, hogy szexelek Harryvel, akkor nem tudok kibírni mellette egy másodpercet sem, sem beszélgetni vagy csak egyszerűen őt nézni.

Igen, az utálatom iránta volt a szenvedély is amit éreztem.

Mi nem az a két ember vagyunk akiket együtt akarnak látni.. Ez halálosan komoly.

Olyanok vagyunk, mint a tűz és víz.

Wow, ezt szépen megfogalmaztam.

Délután

Valami beszélgetős műsort néztem, talán a celebekről… Aha.

A hideg pizzámat ettem, Hannah mellettem ült és telefonált.

Hétvége volt, nagyon kemény hetünk volt, vizsgák és extra munkák…

„Köszöntsétek a mai vendégeinket a One Directiont!” A nő sugárzott, sikítások és üdvrialgás tört ki a háttérben.

Hannah szinte lihegett. „Hangosítsd fel!”

„Nem kösz..” halkan nevettem. „Mi lenne, ha kikapcsolnánk a tv-t.. szerintem nem kéne pazarolni az áramot.”

„Nem érdekel az áram fogyasztás a One Directiont mutatják. Most pedig tedd amit mondtam te nő!” bökött oldalba játékosan.

Felnyögtem, rákényszerítettek, hogy hangosítsak, már megint az akaratom ellenére.

Harry szemszöge

„Hogy vagytok fiúk?” kérdezte a riporternő mi pedig összevoltunk nyomodva a fekete bőr kanapén.

„Nagyszerűen!” Liam próbált jókedvűen beszélni..

Tudtam, hogy fel fogják hozni a témát. A picsába.

A menedzsment a backstageben volt és minden egyes mozdulatunkat figyelte.

Mielőtt a show elkezdődött a menedzser oda jött hozzám és mondott valamit.

És ez a dolog az volt, hogy jelentsem be, hogy Blue a barátnőm és…

Hányni fogok.

Én ezt nem tudom megcsinálni. Azt kívánom bárcsak kirohanhatnék innen és csak.. A fenébe, csak essek már túl rajta.

„Szóval az igazán fontos kérdés.. Ki az a lány a sok közül akivel legutóbb aludtál? Ő egy új madárka, vagy--?”

„Igen,” szakítottam félbe, enyhén intettem a kezemmel.

Oké, Har.

Csak semmi hülyeséget ne mondj.

„Blue Andersonnak hívják és ő a barátnőm.” lazán bólintottam.

Halk sóhajtásokat hallottam a közönség felől, a fiúk kifejezéstelen arccal ültek tovább.

„Oh Iste.. Ő a barátnőd?! Mióta tart ez?”

Blue szemszöge

Majdnem megfulladtam a saját nyálamban, amíg Harry válaszolt.

Hannah nagyon meglepettnek tűnt, ledobta a telefonját.

Mindketten a földet bámultuk, amint a telefon hangos zörejjel leesett, a szemei kitágultak.

„Mi a fasz van?!”

„Nem nem nem,” sóhajtottam, megráztam a fejemet. „Ez nem az amire gondolsz..”

„Aha, a poklot nem az.. A tv pont eleget mondott nekem!” artikulált, a kezei ide-oda hadonásztak a levegőben.

„Shhhh! Halkabban.” csitítottam, az egyik kezemet a karjára tettem és próbáltam nyugtatni, ha ez nem hangzik túl furán.

„Pár órája még azt mondtad, hogy csak egy haverod.. És most meg már jártok! A fenébe, akkor ez most csak egy véletlen?! Jobb lesz ha elmondod az igazat Anderson vagy nem tudom, hogy mit fogok csinálni.”

A fogaimat rácsúsztattam a számra, mérgesen rá haraptam.

De mielőtt megszólalhattam volna a tv félbeszakított.

„Mi már együtt vagyunk..” Harry hangja vontatott volt, a szeme a backstage felé nézett, ott ahol a gonosz menedzser állt.

Kérlek ne mond, hogy én vagyok az egyetlen aki ezt észrevette?..

„Most néz valamit a kamera mögött?” Szerencsére Hannah is látta.

Kifújtam a levegőt. „Aha.” suttogtam, kinyitottam és összezártam a pici kezeimet.

Az ujjaimat tördeltem, már megint pánikoltam.

Csak akkor szoktam ezt csinálni, amikor ideges vagyok.

Csend volt az interjú közben arra gondoltam..’Gyerünk már te idióta, mondj valamit mielőtt bolondot csinálsz mindkettőnkből..’

„Már pár hete együtt vagyunk.. Öhm Blue.. egy igazán csodálatos lány. Még a középiskolás éveimből ismerem őt.”

Mindannyian tudják, hogy Harry és én kurvára nem voltunk haverok.

Visszatértem a gondolkodásból, amikor Hannah kikapcsolta a tv-t.

A szemei komolyan az enyéimbe meredtek.

„Tartozol némi beszámolóval.”